Ezt a szösszenetet például a Bonnaroo fesztiválon sikerült produkálnia, ami azért sokaknál kiverte a biztosítékot. Illetve ez így nem egészen pontos, ugyanis elektronok és protonok helyett inkább kérdőjelek repkedtek a biztosíték körül.

Tény, hogy manapság a tunikák nagyon menők, a legginsekről nem is beszélve, a színek párosításában sem létezik már túl sok határ, ám ez a fajta kontraszt már feszegeti a jó ízlés határait (a bodyn például, ha jobban megnézitek, egészen perverz mintázat található) …

Drága olvasóink, nektek vonalon kívülre vagy belülre esett az énekesnő választása?

Nos, ez nem csak a fővárosra, de az egész országra - sőt, bátran kijelenthetjük, hogy az egész északi féltekére - igaz.

Ilyenkor a fiatalok nyakukba veszik hazánkat (bátrabbak akár egész Európát), és végigfesztiválozzák a forró hónapokat. Sziget, Balaton Sound, EFOTT, Volt, Hegyalja Fesztivál – se vége, se hossza a lehetőségeknek, ám felmerül az örök kérdés: mit vegyünk fel?

A válasz viszonylag egyszerű: bármit. Ezekben a rendezvényekben pont az a poén, hogy mindent szabad, semmit sem tilos, és még ha a szürke hétköznapokon megbotránkozást is keltünk kinézetünkkel, fesztivál-arcként maximum elismerő pillantásokat kaphatunk.

Fontos szempont mindenesetre a kényelem. Remélhetően ezer fokos kánikulában fogjuk végigpattogni a napot, és – valljuk be –egy idő után már az alkohol is ellenünk dolgozik, az úttartási problémák elkerülése érdekében ezért érdemes valami önjáró csukát húzni. Lányoknak melegen ajánlott a bikini felső, nem fognak sarokra állítani érte, és egy-egy zsúfolt koncerten még jól jöhet az alig-textil ruhadarab. (Fiúknak ez ugye nem probléma, mivel őket még félmeztelenül sem küldik útelágazódáshoz, akarom mondani útelágazáshoz – az élet kegyetlen, ugye.)

Sokan hajlamosak beleesni abba a hibába, hogy pulcsi nélkül indulnak el otthonról, mondván úgy is meleg van, de az éjszaka csalóka lehet, a Jäger pedig csak érzetre fűt, aminek csúnya megfázás lehet a következménye, ezért megéri bedobni valami apróra gyűrhető semmiséget a leginkább övtáskába, ugyanis az zavarja a legkevesebb vizet sört. Ez az, amivel ugyais általában mindkét kezed tele van. Persze csak azért, mert a haverét fogod épp…

Szlávik Juli, azaz én fogok beszélni a fentiekről drámai rövidséggel. Az adás neten is hallgatható:

http://www.mr1-kossuth.hu/

A HUMÖR egyenlőre csak a számunkra (mármint a lányok számára) oly’ fontos férfiaknak készít öltözeteket, és ezért joggal lehetünk féltékenyek, hiszen kevés olyan divatház van, ami egy ennyire új és magával ragadó stílust képviselne. A tervezők elmondása szerint épp ez a cél: egy új, rendkívül egyedi, azonban teljes mértékben “utcaképes” és tartós trend létrehozása. A HUMÖR ötleteket merít a múltból és a jelenből. Mindenből a legjobbat használja fel, és így alkot egy eddig ismeretlen dolgot, melynek minden részlete átgondolt és tökéletes. Fiúk, irány Koppenhága (vagy az ebay)!

www.humoer.dk

Szabó Klára Petra: Képeim témája legtöbbször az ember: barátok, ismerősök, illetve a környezetem, amelyben élek. Mindegyik képhez kapcsolódik egy rövid kis történet is. Valami apróság, ami nekem fontos, amit meg akarok örökíteni, amire emlékezni szeretnék később is, és amit szeretnék másoknak is megmutatni. Általában olyan embereket festek, akiket jól ismerek, akik közel állnak hozzám. A fotóból kiindulva a saját jelenkori élményeim feldolgozására használom a festészet vizuális nyelvét, így képeimen áttükröződve válik személyes illúziómmá, valóságommá. Az új sorozatom egy festett divatblog.”

Lookz: Mi a foglalkozásod és mióta foglalkozol festészettel?

Sz. K. P.: Művészeti szakközépiskolába jártam Szegeden, grafika szakra, mert eredetileg grafikus szerettem volna lenni, de komolyabban csak körülbelül négy éve kezdtem el festeni, ugyan előtte is sokat festegettem hobbiból. Egyébként még egyetemista vagyok, most fogok végezni Sopronban, Formatervező szakon, az Alkalmazott Művészeti Intézetben. Régebben készítettem installációkat is, de manapság leginkább a barátaimat és a környezetemben élőket szoktam festeni. Meg önarcképeket.

Nagyon érdekes a témaválasztásod. Elsőre furcsának hathat a festészet és a divatblogolás ötvözése. Honnan jött az ötlet, hogy egy ilyen új formát adj az utcai divat képeknek?

Ezt a projektet elsősorban képzőművészeti sorozatnak szántam. Az alapötlet egy külföldi kirándulás után született meg a fejemben: 2007 nyarán, Németországban megállítottak az utcán, hogy lefotózhassanak egy weboldal kedvéért. Először nem egészen értettem, hogy mit is akar valójában tőlem a fotós, ezért amikor hazajöttem utánanéztem az interneten, hogy mi is ez valójában. Eredetileg 100 képet akartam festeni és kész, de közben nagyon megszerettem ezt a sorozatot. Inspirálóan hatottak rám a különböző fotóalapú divatblogok, mint például a finn fiatalok öltözködését bemutató Hel Looks, vagy a The Sartorialist. Ezek mintájára kezdtem el elkészíteni a saját festett blogomat. Akkoriban épp egy zsáner sorozaton dolgoztam, azt újragondolva született meg az Art & Style.

Az eredeti fotókat is te készíted?…Vannak egyáltalán eredeti fotók?

Általában én készítem őket. Fontosnak tartom, hogy kicsit megismerjem a modelleimet, ha csak egy pár szó erejéig is. De olyan is előfordult már, igaz nem sokszor, hogy valaki küldött magáról fotót e-mailben és kérte, hogy fessem le. De talán csak három-négy ilyen ember volt.

Tehát kimész a “terepre”, lefényképezel valakit és utána megfested. Nagyjából mennyi időbe telik így egy kép elkészítése?

Pontosan így van. Az egész folyamat nagyjából egy hétig tart. Ha picit több időm és energiám van akkor gyorsabban végzek, ha nem, akkor akár két hétig is festhetek egy képet. Általában több képet festek egyszerre és amikor van időm akkor leülök, hogy dolgozzak rajtuk kicsit, aztán csinálom tovább a dolgomat. Leginkább este szeretek festeni, akkor tudok igazán belemélyedni a munkába.

Szoktad követni a folyamatos frissítéseket mások oldalain?

Nagyon szeretem ezeket a blogokat és napi rendszerességgel követem is őket. Például mindig várom a Vasárnap estét, mert akkor frissül a Hel Looks oldala. De az öltözködésemhez is szeretek inspirációkat gyűjteni. Egy csomó tök jó ötletet ezekről a blogokról szoktam összeszedni. Nagyon sokszor a festményeimhez is ezek az új fényképek adják az inspirációt.

Kik a legmeghatározóbbak? Honnan merítesz a legszívesebben?

Ha a kedvenceimet kéne felsorolnom, akkor mindenképpen megemlíteném az Urban Style-t és a Hel Looks-ot. Nagyon tetszik még a Lookbook és Garance Doré oldala. Na meg természetesen a világ legstílusosabb nyuszija, Fifi Lapin.

Mekkora “művészi szabadsággal” dolgozol a képeiden? Festettél már nem létező modellt?

Még nem. A figurákra mindig igyekszem nagy hangsúlyt fektetni. Ez nagyon fontos nekem, hogy legyen egy történet a festményeim mögött, mely többet jelent egy képnél. A hátteret néha kicsit átalakítom, meg természetesen nem festek rá mindent a képre; ha mondjuk a fotózásnál belelógott egy telefonfülke a beállításba, és az később zavaró az összhatásra nézve, akkor lehagyom.

A ruháknál is megvan ez a valóhűség, ami az alakoknál?

Nagyjából igen, nagyon szeretek az apró részletekkel babrálni. A legtöbb időt mindig a kis részletek kidolgozásával töltöm, a legtöbbször törekszem a lehető legtöbb apró érdekességet visszaadni a képeimen.

A modelleket mi alapján választod ki?

Ez a hangulatomtól függ, mert vannak a blogon vadidegenek, meg haverok is. Nincsen bevett szisztémám, általában a helyzet szüli a modelleket. Igazából nincs mindig bátorságom leszólítani az utcán sétáló embereket, ezért legtöbbször az egyetemen az elsősöket szoktam „elkapni”- ők általában nem mernek nemet mondani…

Tudsz másról, aki ezzel foglalkozik mint te?

Nem. Ebben a formában, úgy tudom, én csinálom ezt egyedül. Fifi Lapin kicsit hasonló, meg esetleg még Garance Doré, de ő meg illusztrátor, és emiatt lehetséges némi összecsengés. Külföldi művészek is már többször megkerestek, volt akit le is festettem, például Peer-t. Szerencsére egyre többen érdeklődnek a sorozat iránt.

Mit gondolsz, hogyan viszonyul a fénykép és a te művészeted egymáshoz? Újraértelmezés? Esetleg átdolgozás?

Ez nehéz kérdés, mert valóban fotót használok kiindulási pontul, de ezek a képek többek lesznek szerintem egy “puszta” fotónál. Én valahogy mindig megpróbálok valami többet, valami személyeset belevinni a képbe az ábrázolt személyről. Azért is írtam mintegy összegzésül a munkáimról, hogy nem elsősorban az öltözködésüket, hanem a személyiségüket próbálom megragadni. A fotó az csak afféle mankó a kiindulásnál. Arra használom csupán, hogy emlékeztessen a modellre. Technikailag talán valahova az újraértelmezés, ezáltal egy teljesen új megalkotása és az átdolgozás közé tenném azt amit csinálok.

A kiállításod mikor, hol és meddig lesz látható?

A Viltin Galériában, 2009. május 27-től 2009. július 4-ig. Bárki megtekintheti a képeimet keddtől péntekig 12-18-ig, szombaton 11-17 óráig.
Mindenkit sok szeretettel várok.

http://szaboklarapetra.mosaicglobe.com/
http://artstyle.blog.hu/

Az ausztrál születésű, ám Új-Zélandon felnőtt fiatalember főállásban a meglehetősen felejthető Betchadupa frontembere, szólóalbumán pedig majdnem minden hangszert önállóan szólaltat meg, bár ez senkit sem érdekel különösebben, hiszen immáron egy Eliza-Jane nevű lánnyal az oldalán könnyed számaival Párizst és Mauit is meghódítja a nyáron.

A style.com összegyűjtötte a 10 legígéretesebb tehetséget, ebből most a Top 5-öt mutatjuk be nektek:

1.) Alla Kostromicheva (Women Direct ügynökség)

A merőben maszkulin arcú ukrán hölgyemény néhány sikeresen abszolvált tavaszi kifutó után keltette fel Alexander Wang és Donna Karan érdeklődését, mára pedig Párizsból kap faxokat az Yves Saint Laurent-től, és Alexander McQueen –től.

2.) Anna de Rijk (Dna ügynökség)

Anna egy holland valóságshownak köszönheti, hogy a divatszakemberek felfigyeltek rá. Néhány magaspresztízsű londoni casting után (Christopher Kane, Jaeger) egy csapásra a legirigyeltebb milánói és párizsi kifutókon találta magát. Különleges, félhold formájú arccsontja, és a kis hasadék az állán még világsztárrá tehetik!

3.) Dorothea Barth Jorgensen (Women Direct ügynökség)

Csábító tekintet, és Cupido íjának ívével vetekedő száj: ez segítette hozzá a stockholmi lányt, hogy megnyerjen egy svéd modellversenyt. Néhány név az őszi repertoárjából: Proenza Schouler, Marc Jacobs, Prada, és Chanel. Nem semmi!

4.) Hanna Rundlof (Marilyn ügynökség)

A szintén svéd Hanna is az őszi kollekciók bemutatóin tűnt fel. Rögtön olyan neveket jegyezhetett be portfóliójába, mint a Calvin Klein, a Jil Sander vagy a Dries Van Noten, akinek a showját ő maga nyitotta meg!

5.) Jac (IMG ügynökség)

A lengyel lány felbolydította a divatvilágot, amikor alig 13 évesen a Hermés kampányának arca lett. Két évvel később azonban még mindig zárt ajtókba ütközött Párizsban, ám a Marni és a Calvin Klein bemutatóin ő lejthetett végig utoljára a kifutón, sőt, utóbbinak a nyitómodellje is ő volt. Hatalmas jövőt jósolnak neki!

Simon Young és Jenny Vaughan 2003 novemberében alapította Corbridge városában a RE elnevezésű, újrahasznosított tárgyakkal teli boltot. (A név azt hiszem nem szorul magyarázatra, annyit azonban a bolt tulajdonosai is hozzáfűztek, hogy egy párizsi bolhapiacon találták a cégérként szolgáló két hatalmas metál betűt.)  Simon és Jenny a divattervezői munkásságuk után egy újabb kihívásra vágytak, ennek jegyében hozták létre a boltot, melynek kínálatából akár az interneten keresztül is válogathatunk.

Persze akármennyire is igyekeztek a webshopnál is visszaadni az eredeti hangulatot, azt az élményt, amit a bolt személyes meglátogatásával kapunk, semmi sem érheti utol. A RE az a hely, ahonnan senki se jön ki üres kézzel. Még ha nem is vásárolt, egy mosollyal biztos gazdagodott.

http://www.re-foundobjects.com/shop

A Beach Boys hatásokat leginkább az egyik tag, Panda Bear tavalyi szólója kapcsán szokás emlegetni, pedig itt is nyilvánvalóak, sőt, a kortárs zenekarok közül messze az Animal Collective tud a legtöbbet kezdeni velük. De nem csak ezért jók, hanem mert végre több a dal, mint a művészkedés. Velem viszonylag ritkán fordult elő, hogy elejétől a végéig meghallgassam egy-egy lemezüket, de idén még ez is bejött, a kritikusok sem ábrándultak ki belőlük, szóval 2009 még az Animal Collective éve is lehet. Klipet már készítettek is a My Girls-höz, ami nem a legjobb szám, viszont ezzel a videóval talán még a kommentelőinket sem ijesztik el.

Térjünk is ki rögtön a cipőkre. Alapvetően két fajta nőt különböztethetünk meg (legalábbis a divatkedvelők halmazán belül). Az egyik a kényelmes(?), a föld szintjével egy szinten mozgó lábbeliket kedveli, a másik mottója pedig valahogy így hangzik: minél magasabb, annál jobb.

Ezen okfejtés mentén sarkítva – csak hogy stílusosak legyünk – a hölgyek vagy saruban, vagy platform cipőben rohangálnak.

Általában a kemény, erőteljes vonalak a jellemzőek, ez igaz mind a két fajtára. A görög, illetve római istenségek akár meg is irigyelhetnék utódaik stílusát – ki-ki a saját rezidenciájáról.

Aki arra blazírozik, hogy gyönyörű, egyenletes színt vesz magára a nyáron, az idén hoppon marad, ugyanis az egyik legjellemzőbb vonás a rafinált boka megoldások variálása. Főként a lapos sarukon jellemző a boka körül átfutó pántok és szalagok hada, a praktikusabbak hátul kaptak egy zipzárt az egyszerűbb felvétel érdekében.

Mi a helyzet a peronokon?

Az angol platform szó peront jelent. Ezen felbuzdulva New York-i barátnéink nem átallnak 10-12 centis cipőkben lemerészkedni az amúgy is hírhedten veszélyes amerikai metróhálózatba. Természetesen ez csak a látszat, hiszen a lábfej alatti rész is magasított, így az effektív szintkülönbség „mindössze” 7-8 centis.

Jellemző a fémek sűrű használata, csatok formájában, vagy a cipő színét illetően. Metált bírod?

Természetesen eme lábbeliket is tovább lehetne bontani milliónyi csoportba. A klasszikus platformok csöppnyit átalakulóban vannak, valahogy fokozatosan tűnik el a közepük, így csak az igen vastag sarok marad.

Színben továbbra sincs határ, bár a fekete – fehér - barna összeállítással továbbra sem lehet nagyot tévedni. Bátrabbak azonban bármilyen színbe bújhatnak, akár még szabályokat is szeghetnek, ám csak okosan! Ezeket a darabokat azoknak ajánljuk, akik valóban képesek viselni őket, különben könnyen nevetség tárgyává válhatnak.

Mondhatni művészlelkek előnyben…